Prímadíj 2015 jelöltek

Füzi László, irodalomtörténész, intézményvezető, Kecskemét

1. Magyar irodalom és sajtópublicisztika

1982-ben hívták a Forrás szerkesztőségébe dolgozni, családjával akkor költözött Kecskemétre. 1989 óta a lap főszerkesztője. Irodalomtörténészi kutatásainak középpontjában Németh László életének, munkásságának bemutatása áll. 2001-ben, Németh László születésének századik évfordulójára jelent meg közel hétszáz oldalas könyve az íróról, mely az első teljes Németh László monográfiának tekinthető. Önálló kötetein kívül rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, heti- és napilapokban is. Tagja, tisztségviselője több irodalmi társaságnak, szakmai szervezetnek. A Katona József Társaság alelnöke, a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága tagja, 2011-től a Németh László Társaság elnöke. Ugyancsak 2011 óta a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatait is ellátja. Díjai: József Attila-díj, 2004, Katona József-díj 2005, Tiszatáj-díj, 2006, Székelyföld folyóirat díja, 2011.

Dobó Enikő, színművész, Katona József Színház, Kecskemét

2. Magyar színház- és filmművészet

Dobó Enikő azon ritka jelentkezők egyike volt a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának színész szakán, akik első próbálkozásra felvételt nyertek a képzésre. 2013-ban szerzett diplomát Kelemen József osztályában, ahol a vizsgaelőadások legfigyelemreméltóbb alakításait nyújtotta. Így választotta ki őt a kecskeméti Katona József Színház vezetősége arra, hogy a társulatban töltse szakmai gyakorlatát. Emlékezetes alakításaival már ekkor meghódította a közönséget, mind a felnőtt, mind pedig a gyermekelőadások felejthetetlen szereplőjeként. Zenés színházi műfajban egy év alatt szubrettből (Marica grófnő – Liza) primadonnává (Csókos asszony – Pünkösdi Kató) nőtte ki magát, majd a Csoportterápia című musical Jettijeként nyújtott alakításáért a közönség az évad legjobb női mellékszereplője díjat ítélte neki 2015-ben. Kiváló énektudása színészi tehetséggel, szakmai alázattal, lelkesedéssel és munkabírással ötvöződik. Napjainkra nélkülözhetetlen tagjává vált a kecskeméti Katona József Színház társulatának.

Bruncsák András, festőművész, tanár, Kecskemét

3. Magyar képzőművészet

Kezdő művészi éveit tanáránál és barátjánál, Szappanos Istvánnál töltötte, ő „vezette művészi, mesteri és emberi tapasztalatokra”. 1985-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, majd 1991-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott. Mesterének Jets Györgyöt tartja. Saját munkáit a látott dolog egyediségére, karakterére építi. Természetelvű festő, alla prima technikákkal (akvarell, gouache) természet után készült munkáit tempera táblaképeken és murális eljárásokkal (freskó, sgrafittó, secco) fogalmazza újra. 1988 és 1996 között a Kecskeméti Tanárképző Főiskola, majd 1993 óta a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola festő osztályának tanára. A gyermekek 5-6 éves kortól kezdődően látogathatják a műhelyt és kis létszámú csoportokban biztosítja a növendékek érdeklődésének fenntartását, változatos, célirányos feladatokkal. A több éves munka alapvető céljának tekinti a tehetséges diákok sikeres szereplését a felvételi vizsgákon, valamint a művészi értékek átadását.

Dr. Kertész Gábor, kézsebész, a megyei kórház főorvosa, Kecskemét

4. Magyar tudomány

1980-ban summa cum laude minősítéssel végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1984-ben általános sebészetből, 1986-ban baleseti sebészetből, 1994-ben kézsebészetből tett szakvizsgát. Hazai és nemzetközi továbbképzések, kurzusok, konferenciák rendszeres résztvevője. 1980-tól kezdve a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában dolgozik, 1998-től főorvosi, 2002-től önálló részlegvezetői főorvosi kinevezésben. Az önálló kézsebészeti szakma egyik megalapítója Magyarországon. Ő végezte az első végtag-visszavarrást a megyében 1991-ben. Nevét elsősorban nem szakmai cikkek fémjelzik, hanem a gyakorlatban elsőként alkalmazott, különleges műtéti eljárások: hüvelykujj rekonstrukció, lábujj átültetés alkarra a fogóképesség visszaállítására. Az amerikai kiadású kézsebészeti kézikönyv a magyar kézsebészet megalapítójaként jegyzi. Alapító tagja a Hírös Manus Alapítványnak.

Kalocsa Béla, ornitológus, Baja

5. Magyar oktatás és köznevelés

Nemzetközileg elismert ornitológus, 1974 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, a Bács-Kiskun megyei helyi csoport elnöke. Nevéhez fűződik többek között a fekete gólya védetté nyilvánítása, a parti fecskék megóvása, a rétisas fészkelő helyeinek megmentése. Több terület környezetvédetté minősítése is az ő érdeme. Sokat tett a Hajós-Császártöltési tőzeges mocsár magasfalának védelméért. Egész eddigi életében bajai oktatóként a jövőt szolgálta, formálva nemzedékek szemléletét, tudományos fejlődését. Minden hétvégén terepfoglalkozást tart, amin jelenlegi és volt madarász-szakkörösök vesznek részt. A gondjaira bízott gyermekek a természet és a tudomány iránt elkötelezett felnőttekként kerülnek ki a keze alól. Sok diákot készített fel és indított el a tudomány útján, akikből mára nemzetközi sikereket elért kutatók, természetvédők, biológusok lettek.

Boros Pál, építész, Kecskemét

6. Magyar építészet

A Bács-Kiskun megyei Építész kamara elnökségi tagja. A kecskeméti Építészműhely Kft. építészeivel és más kitűnő építészekkel együttműködve, munkája nyomán az ezredforduló egyik legjelentősebb városfejlesztési akciója valósult meg a Bocskai-Wesselényi-Rákóczi utcák által határolt tömbbelsőben. A terv figyelembe vette a környező beépítést, a megtartásra érdemes épületeket és építészetileg példaértékű, új beépítést teremtett. Nagyon jó példa arra, hogy bemutassuk, hogyan kell egy adott városi környezetbe illeszkedő, a tömb adottságait és sajátosságait kihasználó új értékeket teremtő beépítést megvalósítani. Ugyancsak egyik tervezője a Rákóczi út rekonstrukciójának. 1998-ban Pro Architectura díjat kapott a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola tervezéséért, 1999-ben Ybl Miklós-díjas lett. 2004-ben DLA fokozatot szerzett. Legutóbbi, a Príma-díjas Farkas Gáborral közös munkája a kecskeméti Városi Mozi felújítása.

Dr. Munczig Dénesné, kulturális mened­zser, Baja

7. Magyar népművészet és közművelődés

1989-ben szerzett magyar-orosz szakos általános iskolai tanár diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A Bereczki Máté Szakközépiskolában tanított 1989-től 2008-ig. Közben a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatási vezető szakirányú szakképzettséget, a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézetben kulturális menedzser szakképzettséget szerzett. 2008-tól a Baja Hangja Kft. ügyvezető igazgatója volt, 2010 óta a Bajai Polgármesteri Hivatal kulturális referense. Feladatkörében kapcsolatot tart a kultúrateremtő-, közvetítő intézményekkel, civil szervezetekkel, művészekkel, a kulturális, civil és egyházi élet szereplőivel. Kiváló szakmai felkészültséggel látja el a konferenciák, kiállítás megnyitók, kulturális rendezvények, műsorok, szakmai továbbképzések szervezését.

Boldoczki Gábor, trombitaművész, DLA fokozat, egyetemi adjunktus, Kiskőrös

8. Magyar zeneművészet

2004-ben ő volt az első trombita-szólista, aki debütált a Salzburgi Ünnepi Játékokon Michael Haydn trombitaversenyeivel. Rendszeresen koncertezik olyan neves koncerttermekben, mint például a bécsi Musikverein, a berlini Philharmonie, a párizsi Salle Gaveau,a Théâtre de Champs Élysée, a luzerni KKL, vagy a budapesti Művészetek Palotája. Meghívást kapott Dél-Amerika és Kína több városába is. A hagyományos repertoár mellett kortárs zeneművek keresett előadója. Nevéhez fűződik Georg Pelecis „Revelation” című darabjának első előadása Gidon Kremerrel és a Kremerata Baltica Kamarazenekarral 2006-ban a baseli „Les muséiques” fesztiválon, vagy a dubrovniki Nyári Zenei Fesztiválon Boris Papandopulo trombitaversenyének ősbemutatója, vagy 2003-ban Dubrovay László 2. trombitaversenyének ősbemutatója Budapesten. 2015-ben ő mutatta be Krzysztof Penderecki első trombitaversenyét. 2010-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kinevezett docense. Liszt Ferenc-díjas és a Magyar Művészeti
Akadémia
díjazottja.

Suba Róbert, parakenus sportoló, Kiskőrös-Baja

9. Magyar sport

Egy baleset tolószékbe kényszerítette, de ebből a nehéz helyzetből is megtalálta a kiutat a sport segítségével. Kiskőrösön él, bajai sportegyesületben edz. A magyar parakenus csapat tagjaként kiemelkedő sikereket ér el. Európai arany, világbajnoki bronzérmes. Az elmúlt két évben elért legjobb eredményei: felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2014, Brandenburg, kenu 200 m „A” kategória II. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2014, Moszkva, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2015, Racice, kenu 200 m „A” kategória I. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2015, augusztus, Milánó, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett. Kitartása, a nehézségeket legyőző személyisége példa lehet a hasonló helyzetbe kerülő fiatalok számára.

Madarasi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekar, Madaras

10. Ifjú tehetségek

A Madarasi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekart Geiger István alapította
1966-ban. 2001-ben Szente Alfonz Gergely vezetésével szerveződött újra a
helyi fúvószenekar, melynek szakmai hátterét a helyi zeneiskola
biztosítja. Azóta a megyei és országos fesztiválok, versenyek rendszeres
résztvevői. Fellépéseik alkalmával a hagyományos fúvószene mellett
gyakran szólalnak meg népzenei és könnyűzenei feldolgozások is. 2010-ben
az országos minősítő versenyen koncertfúvós kategóriában kiemelt arany
minősítést kaptak. Szerepeltek 2010-ben a Nemzeti Vágtán is. Két éve a
bácsalmási német nemzetiségi tánccsoport állandó kísérői. Felléptek
Újvidéken és a németországi Backnangban is. Rendszeres résztvevői a
felső-bácskai ifjúsági zenei találkozóknak. 2014-ben elnyerték
Bács-Kiskun megye Művészeti Díját.

2007-2016 Copyright VOSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezete© | Az oldalt üzemelteti: KTV Hírszolgáltató Divízió