
Kiskunfélegyházán született 1940-ben, itt érettségizett és a bölcsészdiploma megszerzése után, 1968-tól szülővárosában, a Móra Ferenc Gimnáziumban tanított nyugdíjazásáig. Évtizedek óta tart irodalmi és történelmi témájú előadásokat a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Küldetésként végzi Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének, kultuszának ápolását. Kitüntetésként viseli, hogy Petőfi Sándor választott szülővárosában a költő afféle apostolának tartják. Beszédet mondott 1997-ben a félegyházi Petőfi-szobor 75 éves jubileumán, 2002-ben a Kossuth-emlékkő avatásán. 1999-Ben Pilinszky-díjjal, 2001-ben Bács-Kiskun Megyéért díjjal tüntették ki. Jelenleg egy életútját és tanári pályáját bemutató könyvön dolgozik.
Hozzászólások
Más elérhetőséget nem találtam egy közvetlen kapcsolat felvételre. Megragadom az alkalmat hogy 2 témát felvethessek, hogy esetleg Ön magáévá téve hátfa felkarolja.
családfa kutatásaim során felfigyeltem hogy szülővárosomban Kiskunfélegyházán az 1848as szabadság harcban tizedesi rangban harcoló Rády Lőrincnek nincsen emlé szobra, de még egy utca sincs elnevezve róla. Arcanum kiadványában a Bona gábor : Tábornokok és törzstisztek hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49 évi szabadságharcban , kiadványban bukkantam rá.
Esetleg érdemes volna egy kis diák kutatást szervezni,és javaslatot tenni a város hatóságainál hogy egy uj utca elnevezéssel meglehetne emlékezni kiskunfélegyháza egyik büszkeségéről is.
A második témám az petőfi sándor születésével kapcsolatos. Tudjuk hogy Petőfi Sándor mindég is Kiskunfélegyházát tartotta és nevezte meg szülővárosának. A sok tudós történész lelkiismeretességét sem akarom megkérdőjelezni, de az 1823as magyarországi utviszonyokat és téliidőket ismerve meg kell kockáztatnom hogy ki volt az a bátor férfi és nő vagy lehetett aki uttalan utakon elmerjen bandukolni az egyik városból egy jóval messzibb településre egy vajudó asszonnyal, aki utols óráiban van a szülésnél. Az akkori állapotokat és lehetőségeket ismerve szinte elképzelhetetlen hogy valaki tél viz idején neki merjen vágni egy ilyen nagy utnak. Azt hogy Petőfi Sándor az anyakönyv szerint január elsején született el kell fogadni a bejegyzések alapján, de azt hogy Kiskőrösön született az megkérdőjelezhető, hiszen abban az időben nem volt szokás azonnal a keresztelés.
Egy ilyen kis településen meg elképzelhető hogy az egyházi bejegyzések is csúsztak , hiszen nem esik mindennapra a Petőfi vallásának megfelelő születés, ez inkább látzik annak hogy csk a januári szebb napok után keletkezhetett az egyházi bejegyzés.
Azaz a vizkereszt utáni időben. De nem tudom hogy valaki vizsgálta e az anyakönyvi bejegyzéseket ilyen megfontolás alapján.
Én aki nem szakavatott kutató a levéltári forrásokat nézegetve a kiskunfélegyházi Jókai nevezetűeknél amikor a kereszteléseket a halálozásokat és a házasságokat összeolvstam , nagyon sok érdekes dolgot véltem felfedezni a születési bejegyzések körül. De még 1946ban is az én gazdálkodást végző szüleimnél is megtörtént hogy a születésem áprillis 9.-én történt és csak a 10.-ét jelölték meg és akkor jelezték az egyháznáél és a keresztelés csak ezután történt meg.
1 vagy 2 hetes korban vittek el a templomba keresztelni.
kiváló Tisztelettel
Jókai István
A győztes mindenféleképpen Ő,mi meg nyertesek,mert ismerhetjük!
Gimnáziumi éveim meghatározó alakja.Példaértékű tanár és igaz ember!Gratulálok a jelöléséhez!
Még most is a fülembe cseng, milyen gyönyörűen szavalta a Petőfi verseket az irodalom órák végén, ha jók voltunk, és látom, amint letörli könnyeit, átérezve az író gondolatait, szenvedését, fájdalmát. Senki sem tud ilyen csodásan szavalni!
A legnagyszerűbb tanár, aki valaha tanított, nagy hatással volt rám! Megtisztelve érzem magam, hogy a diákja lehettem!
Egy volt Mórás
Hálás vagyok neki érte, és sokszor eszembe jut amikor az élet göröngyös útján egy nagyobb kátyúba tévedek.
Új hozzászólás