Bács-Kiskun Megyei Prima Díj

Schneider Péterné - Prima Díjbútorfestő népművész, Harta

8. Magyar népművészet és közművelődés kategória

Prima Díj 2025 nyertese

Eredeti szakmám frottírszővés volt, de kiskoromtól kezdve mindenféle kézműves foglalkozások iránt érdeklődtem. 1972-ben a szomszédja lettem a híres hartai bútorfestőnek, Himpelmann Péternek, aki Népművészet Mestere. Eleinte csak hobbi szinten festettem, majd több éven keresztül a tanítóm, Himpelmann Péter bácsi mellett dolgozva sikerült elsajátítanom a hartai bútorfestés technikáját.

Gyűjtőmunkám során a községben összegyűjtöttem az 1800-as években készült bútorok motívumait, amelyek későbbi munkámban nagy segítséget jelentettek. Saját műhelyem kialakítása után a férjem is bekapcsolódott a munkába, és a zsűriztetések, kiállítások, pályázatok kerültek előtérbe. Egyre többen és több helyen ismerték el munkánkat. A mai napig folyamatosan készülnek az alkotások műhelyünkben, termékeim nagy részét megrendelésre és a Népművészeti Boltokon keresztül értékesítem.

Öt éven keresztül tanítottam a bútorfestés alapismereteit a Hartai Művészeti Alapiskolában. Szakkörök és egyéb foglalkozások alkalmával ismerkedhetnek a résztvevők a festéssel, nem csak Hartán, hanem több helyen is tartottunk ilyen programokat.

Folyamatosan részt veszek a Csoóri Sándor Mester és Inas 50 órás tudásátadás pályázatain. Több alkalommal nyitottuk meg műhelyünket a festés iránt érdeklődőknek, az Országos „ahazak.hu" csatlakozásával. Tagja vagyok a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek, valamint a Hartai Hagyományőrző Kulturális Egyesületnek.

Eddigi elért eredményeim:

• Népművészet Ifjú Mestere (1989)
• Népi Iparművész (1995)
• Népművészet Mestere (2010)
• Magyar Kézműves Remek Díj (2011-2012)
• Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat (2013)
• Országos Mesterségek Művészete II. Díj, Különdíj (2006, 2009, 2024)
• Emberi Erőforrás Minisztériuma Nagydíj (2015)
• Harta Nagyközség Díszpolgára (2017)
• Hagyományőrző Díj (2021)

Kiadványaim:

• Festett Tárgyak Színes Ötletek (2003)
• Hartai Motívumok Jellegzetes Virágai (2011)
• Hartai Festett Bútorok és Ajándéktárgyak (2021)

Horváth Szilárd - Prima Díjépítészmérnök, Kecskemét

6. Magyar építészet kategória

Prima Díj 2025 nyertese

1975-ben születtem Kecskeméten. Tanulmányaim befejezése után visszatértem szülővárosomba, ahol kezdetben két évig a kivitelezés területén dolgoztam. Ez az időszak szilárd alapot teremtett építészeti pályámhoz, hiszen a tudás megtapasztalás nélkül nem teljes.

Ezt követően az építésztervezés felé fordultam. Az Építészműhely Kft.-nél eltöltött gyakornoki évek után önálló útra léptem, és immár közel huszonhat éve dolgozom építésztervezőként. Tagja vagyok a Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamarának és a Kecskemét Városi Tervtanácsnak. Három cikluson át elnökségi tagként, 2025-től pedig alelnökként szolgálom a kamarát.

Munkám során - szakmailag és emberileg egyaránt - az igényességre törekszem. Pályafutásom alatt az ország számos pontján terveztem épületeket, amelyek közül a legtöbb a vármegyében, illetve Kecskeméten található. Munkáim között megtalálhatók családi házak, villák, társasházak, egyházi, egészségügyi, közigazgatási, mezőgazdasági és ipari épületek, valamint parkolóházak is.

2006-ban a Pilinszky utcában épült családi házamat a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a Legszebb új épület kategória első díjával jutalmazta. A Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamara által szervezett Év Háza pályázaton 2012-ben a Bálvány utcai családi ház dicséretben, 2014-ben pedig az Őz utcai magánbölcsőde első díjban részesült.

Hiszem, hogy az alázattal és precizitással végzett munka mindig meghozza gyümölcsét. Elkötelezett híve vagyok annak, hogy a fiatal építészeket támogassuk szakmai fejlődésükben, és ösztönözzük őket arra, hogy tanulmányaik befejezése után visszatérjenek szülőhelyükre, ahol tudásukat a helyi közösség javára kamatoztathatják.

Radics Sándor - Prima Díjmestercimbalmos, Kecskemét

10. Magyar zeneművészet kategória

Prima Díj 2025 nyertese

Európai Unió nagydíjas mestercimbalmos és a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett művész vagyok. 1963-ban születtem a Pest vármegyei Domonyban, ahol az általános iskolát és a zeneiskolát is végeztem. Hat éves koromban kezdtem cimbalmozni, és tizenöt évesen már zenekarban játszottam. Később Budapestre költöztem, ahol zenei előadóművészi oklevelet szereztem, és zenei középiskolai tanulmányaimat kitűnő eredménnyel fejeztem be.

Pályafutásom során bejártam a világot: felléptem Hollandiában, Belgiumban, Szingapúrban, az Egyesült Államokban, Japánban, valamint több európai országban. Számos híres személynek muzsikáltam, többek között Beatrix holland királynőnek, Arnold Schwarzeneggernek, Sylvester Stallonénak, Gábor Zsazsa színésznőnek, és Hofi Gézának, akivel jó barátságot is kialakítottam. Hazai és nemzetközi neves művészekkel, köztük Roby Lakatossal, Lakatos Sándorral, Boros Lajossal, Járóka Sándorral, Kökény Attilával és a 100 Tagú Cigányzenekar tagjaival is zenéltem.

Zenei repertoárom rendkívül sokszínű: dzsessz, örökzöldek, romantika, filmzenék, gyermekdalok, magyar népzenék, operák, operettek, klasszikusok, valamint olasz és görög zenék, továbbá Brahms, Liszt, Bach és Mozart művei ismertek számomra. Színpadi fellépéseim során Kocsis Zoltánnal is együtt játszottam, például Liszt halálának 200. évfordulójára rendezett koncertsorozaton.

Kecskeméten élek, ahol hosszú évek óta aktívan részt veszek a helyi zenei életben, tanítok a helyi zeneiskolában, és rendszeresen szervezek jótékonysági koncerteket beteg gyermekek, hátrányos helyzetű családok, illetve egészségügyi intézmények javára. Kecskemét jóhírét vittem az egész világban. 2018-ban Guinness-rekordot állítottam fel: 650 percen keresztül folyamatosan cimbalmoztam a 650 éves Kecskemét tiszteletére, a bevételt pedig a rászorulók és a helyi kórház javára ajánlottam fel.

Sajnos 7. éve súlyos egészségi problémákkal kell szembenéznem. Mindemellett továbbra is folytatom a jótékonysági és zenei tevékenységeimet, hiszen számomra a zene gyógyító ereje és a segítségnyújtás a legfontosabb küldetés.

Szentgyörgyi Erika - Prima Közönségdíjfestőművész, Kecel

3. Magyar képző- és iparművészet kategória

Prima Közönségdíj 2025 nyertese

Kiskőrösi származású vagyok. Budapesten a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola kerámia szakon végeztem, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomáztam festőművészként. Az egyetemi évek alatt Socrates-Erasmus ösztöndíjat nyertem Torinóba, az Accademia Albertina di Belle Arti festő szakára, ami meghatározó szakmai és személyes élményt jelentett számomra.

Az egyetem elvégzése óta rendszeresen festek, és festményeimmel különböző hazai és nemzetközi kiállításokon, illetve versenyeken veszek részt. Jelentősebb nemzetközi bemutatkozásaim közé tartozik a 9. Pekingi Nemzetközi Művészeti Biennálé a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumban - a téli olimpia társrendezvénye -, valamint a Buenos Aires-i Espacio Cultural Bitcoin „Humanity" című tárlata, az atlantai Aedra Fine Arts „Broken Wish" című kiállítása, és az olaszországi Desio 3. Nemzetközi Biennálé, ahol a Scalvini Múzeum festészeti díját nyertem el. Törökországban, a Lumen Art Gallery „Cityscapes" című nemzetközi képzőművészeti versenyén pedig Remekmű-díjjal jutalmazták munkámat.

Köztéren is látható alkotásom: a Barcika Art Nonprofit Kft. falfestési pályázatán nyertes pályamunkám egy kazincbarcikai ötemeletes társasház tűzfalán jelenik meg. A festményemről megjelent sajtóanyag „Kazincbarcika legelgondolkodtatóbb felfestménye" címmel méltatta a munkát.

2008 óta Kecelen élek, ahol hosszú ideig a Kiskunság elhagyatott tanyavilágának pusztulás alatt lévő épületeit örökítettem meg festményeimen. E képeimmel három egymást követő évben elnyertem a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíját. Anyagkísérleteim során felfedeztem a hungarocellben rejlő művészi lehetőségeket: kezdetben különféle anyagokat applikáltam a felületébe, majd festeni kezdtem rá, később pedig a háztartási és elektronikai készülékek formára alakított hulladék csomagolóanyagaiból alkottam új műveket.

A festészet mellett tanítok is: egy alapfokú művészeti iskolában grafikát és festészetet oktatok. Tanulóimmal gyakran készítünk árnybáb-előadásokat, melyekhez saját történeteket, szövegeket írok, és közösen kísérletezünk új látványelemekkel. A gyerekrajzokkal, festményekkel, szobrokkal és bábelőadásokkal számos elismerést szereztünk országos és nemzetközi versenyeken. A tanításban fontos számomra, hogy az alkotás öröme mellett a gyerekek megtanulják az újrahasznosítás, a környezettudatosság és a kreativitás értékét.

Háló Gyulaköltő, Kiskőrös

1. Magyar irodalom kategória

Fiatalon, a szocializmus kényszerítő mindennapjaiban ragadott meg az alkotó művészet, benne a költészet titka és ereje. Első kötetem, Az útról letért idő, 1998-ban jelent meg. Azóta gyermek- és felnőttverseket tartalmazó köteteim láttak napvilágot. Hivatásommá néhány éven belül az írás és az emberekkel való foglalkozás vált: újságíróként és lelkészként dolgoztam ezeken a területeken, melyeket az emberek bizalma és a szakmai elismerések is hitelesítettek.

Költészetem két csatornából táplálkozik: a megragadottság pillanataiból és a művészbarátaimmal való ösztönző kapcsolataimból.

József Attila vallomása nyomán - „Költő vagyok - mit érdekelne / engem a költészet maga?" - én is a költőlét lényegét keresem, ragadom meg és követem. Hiszem, hogy a költészet, bár az esztétika eszközeivel él, titokzatos realizmussal tapogatja ki a való világot, és látomásában megosztja azt mindenkivel. A költőlét számomra több mint versalkotás: a versek lenyomatai annak a szellemi kalandnak, amellyel kitesszük magunkat az apokaliptikus kor áradatának, melyben keressük, látjuk és művészetünkkel mutatjuk a kiutat. A költő a szavak és a nyelv szimbolikus szövetét visszafejti, hogy a szálakat új anyaggá formálja.

Művész barátaim közül sokan festőként, iparművészként vagy zenészként alkotnak, ami a múltban és a jelenben is sok lehetőséget kínált a közös munkára. Ezek közül a leglátványosabb közös alkotásunk a „365 belső lépés 100 méteren", amely 365 inspiráló költői gondolatot és ugyanennyi hozzájuk kapcsolódó festményt tartalmaz. A sorozatot többek között Kiskőrösön is bemutattuk.

Kultúraszervezőként és irányítóként örömmel segítem a gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket művészetük kibontakoztatásának útján. Párommal a kiskőrösi fiatal évek után ismét itt telepedtünk le, hogy felnőtt vándorlásom kincseit hazahozzam.

További verses köteteim:

Napi adagok - aforizmás kötet (2004, 2018)

Oroszlánok és idomárok - gyermekversek (2005)

Arcod fényében - verseskötet (2006)

Bohócok - gyermekversek (2010)

Bizalom mégis - verseskötet (2019)

Cserényi Gyulakutatóűrhajós, Kecskemét

4. Magyar tudomány kategória

1989-ben születtem Kecskeméten, nős vagyok, két gyermek édesapja. Villamosmérnöki alap- és mesterszakos diplomámat 2014-ben szereztem meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol mesterképzésem szakiránya a villamos gépek és hajtások volt. Később, 2020-ban beiratkoztam a Budapesti Gazdasági Egyetem Engineer Economist képzésére, hogy műszaki tudásomat gazdasági szemlélettel is kiegészítsem.

Karrieremet az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nél kezdtem, ahol gyakornokként szereztem első szakmai tapasztalataimat. Ezt követően a Robert Bosch Kft.-nél folytattam pályámat: kezdetben gyakornokként, majd projektmérnöki és villamos főmérnöki pozícióban, később pedig csoportvezetőként dolgoztam.

2023-ban 247 jelentkező közül jutottam be a HUNOR Magyar Űrhajós Program négy űrhajósjelöltje közé, majd a hazai kiválasztási szakasz után tartalékos kutatóűrhajósnak választottak. Az amerikai, küldetésspecifikus felkészítést követően váltam kiképzett kutatóűrhajóssá. Az Axiom-4 küldetés során a földi irányítóközpontból támogattam a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkát és a magyar kutatások megvalósítását. Jelenleg a kiképzéssel és űrutazással kapcsolatos élményeinket és tapasztalatainkat osztjuk meg országszerte, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését a tudományos terület iránt, illetve aktívan dolgozom a program kutatás fejlesztési csoportjában.

Szabadidőmben aktívan sportolok, többször teljesítettem a Spartan Race akadályfutó versenyt, korábban vívtam és teniszeztem és jelenleg is rendszeresen falat mászok.

Mérnökként és kutatóűrhajósként célom, hogy tudásommal és kitartásommal hozzájáruljak Magyarország űrkutatási törekvéseinek sikeréhez és tovább erősítsem Magyarország helyét a nemzetközi űrkutatásban.

Sára Bernadetteszínésznő, Kecskemét

2. Magyar színház-, film- és táncművészet kategória

Egy értelmiségi, művészeteket kedvelő családban születtem. A színház bűvkörébe már gyerekkoromban bekerültem: operabérletünknek köszönhetően kislány koromban elvarázsolt a színpad világa. Ha megkérdezték, mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, mindig azt feleltem: drámai hősnő.

Gimnáziumi éveim alatt sokat szavaltam és szerepeltem, majd kitartóan jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára, ahová felvételt nyertem Vámos László osztályába.
Művészi pályám egyik legnagyobb szerencséje, hogy a főiskola elvégzése után közvetlenül a Ruszt József vezette Kecskeméti Színházhoz kerülhettem, ahol öt csodálatos évet töltöttem. Minden, amit ma tudok és szeretek a nagybetűs Színházról, Ruszt Józsefnek köszönhetem.

Ezt követően Budapesten, a Nemzeti Színházban folytattam pályámat.

Életem nagy találkozása férjemmel, Cseke Péterrel történt, akivel családot alapítottunk, és két gyönyörű lányunk született. Amikor férjemet 2008-ban kinevezték a Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának, örömmel tértem vissza Kecskemétre, ebbe a folyamatosan fejlődő, szeretett városba, ahol második otthonomra találtam.

Immár tizennyolc éve vagyok a Kecskeméti Nemzeti Színház művésze, és számos nagyszerű szerepet játszottam - és játszom ma is - a város gyönyörű „ékszerdobozában".

Váczi Nikoletttáncoktató, Jakabszállás

5. Magyar oktatás és köznevelés kategória

Gyerekkorom óta a mozgás, a ritmus és a zene meghatározza az életemet. Mindig aktív életet éltem: kipróbáltam több sportágat - kézilabdáztam, kosaraztam, atletizáltam, szertornáztam, sőt karatéztam -, de a táncban találtam meg azt a világot, ahol igazán önmagam lehetek. A mozdulatok szabadsága, az önkifejezés ereje és a közösséghez tartozás érzése annyira magával ragadott, hogy tudtam: ez lesz az én utam.

22 éve alapítottam meg a TST Dance Stúdiót, amely mára Kecskemét és térsége egyik meghatározó táncműhelyévé nőtte ki magát. Célom mindig az volt, hogy mindenki, kortól és tudásszinttől függetlenül megtapasztalhassa a tánc örömét. Egy második otthont szerettem volna teremteni - egy helyet, ahová a diákok mindig örömmel és bizalommal térhetnek vissza.

A TST Tánciskola alapítójaként és vezetőjeként hiszem, hogy a tánc nem csupán mozgás vagy sport, hanem lélekformáló erő, amely önbizalmat ad, és segít kifejezni mindazt, amit szavakkal gyakran nehéz elmondani. Az évek során rengeteg tanítvánnyal dolgoztam együtt, akik mind hozzájárultak ahhoz, aki ma vagyok. Büszke vagyok rájuk: hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el, köztük világbajnoki és Európa-bajnoki dobogós helyezéseket. A legnagyobb öröm számomra mégis az, amikor látom a szemükben a csillogást - mikor egy nehéz koreográfia összeáll, és magabiztosan, mosolyogva lépnek színpadra.

Munkámat a folyamatos megújulás, a kreativitás és a fiatalok iránti felelősség vezérli. A szakmai sikerek mellett mindig fontos volt számomra a közösség és a család. Édesanyaként igyekszem példát mutatni, hogyan lehet szenvedéllyel, kitartással és szeretettel egyensúlyozni a hivatás és a magánélet között. Nyolcéves kislányom, Noella, szépen illeszkedik a táncközösségbe, és saját eredményeivel gazdagítja a TST szellemiségét.

A Príma Díj elnyerése óriási megtiszteltetés számomra. Ez az elismerés nemcsak az én munkámat, hanem az egész közösségünket - tanítványaimat, kollégáimat, családomat és mindenkit, aki hitt bennem - méltatja. A siker mögött mindig egy csapat áll, és rendkívül hálás vagyok, hogy ennyi elhivatott, tehetséges és lelkes ember vesz körül az utam során.

Egy család, egy közösség: TST

Ludvigh Zoltánbúvárúszó mesteredző, Kecskemét

9. Magyar sport kategória

1951-ben születtem Szolnokon. Aktív sportéletem úszóként kezdődött szülővárosomban, majd Szegeden folytatódott úszóként és vízilabdázóként. Érettségi után 2 éves katonai szolgálatra vonultam, amely egyben az aktív sportpályafutásom végét is jelentette.

1972-ben házasságkötésem révén költöztem Kecskemétre. Ugyanebben az évben láttam először uszonyos-úszó versenyt a helyi fedett uszodában. Következő évben úszóedzői végzettséget szereztem, majd 1974-ben a könnyűbúvárok kerestek edzőt, ezzel kezdődött életem meghatározó kapcsolata az uszonyos úszással.

2002-ig a kecskeméti klub vezetőedzőjeként dolgoztam, eközben sportolóim kiemelkedő eredményeket értek el: világversenyeken 27 alkalommal álltak dobogóra Felnőtt Világ- és Európa-bajnokságokon (Fodor Mária, Horváth Ildikó, Balogh Gabriella, Szabó Erzsébet, Szabó László, Drozdik Tibor, Kubina István, Tóth Árpád, Juhos Gergely), 13 alkalommal Junior Világ- és Európa-bajnokságokon (Juhos Gergely, Kecskeméti Krisztina, Zombori Katalin, Baranyi Zsuzsa), valamint az Országos Bajnokságokon 214 arany, és 462 ezüst és bronzérmet szereztek. Számos országos csúcsot is felállítottak, köztük Tóth Árpád, a sportág első felnőtt Európa-bajnoki címét nyerő váltójának tagjaként.

1978-1991 között az uszonyos úszóválogatott vezetőedzőjeként tevékenykedtem. 1978-tól 1995-ig a Bács-Kiskun Megyei Búvárszövetség elnökségi tagja, majd 1995-2016-ig főtitkára voltam. 1983-ban elsőként kaptam meg a Könnyűbúvár sportágban a Mesteredzői címet, ezzel a legmagasabb edzői elismerés birtokosa lettem Kecskeméten. Érdekesség, hogy tavalyi évben derült ki, hogy én voltam a legfiatalabb, aki elnyerte ezt a címet.

1989-ben az újjászervezett Magyar Búvár Szövetség Sportalelnökévé választottak, ezt a tisztséget 2009 végéig töltöttem be, majd a következő évi közgyűlésen Tiszteletbeli Alelnökké választottak. 1995 és 2011 között a Búvár Világszövetség (CMAS) uszonyos úszó bizottságának tagja voltam. 1996-2016 között a Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Tanácsának elnökségi tagjaként tevékenykedtem.

2002-ben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán sportmenedzser diplomát szereztem. Ugyanebben az évben kezdtem meg a Nemzeti Sportszövetség Szakmai és Utánpótlás Bizottság társelnöki tisztét, amelyet 2012-ig töltöttem be. 2003-2008 között a TF Vízi-sportágak Tanszékén a búvárúszó szakedző képzés szakmai vezetője voltam. 2008-2016 között a Kecskeméti Vízmű Sport Club Búvár Szakosztályvezetőjeként dolgoztam.

Jelenleg is aktívan részt veszek a sportág munkájában, valamint a sportág kecskeméti és hazai történetének kutatásával és megörökítésével foglalkozom. Az uszonyos- és tájékozódási búvárúszó sportágak krónikása vagyok, közreműködtem többek között a Magyar búvársport kézikönyve (I-III. kötet), a Magyar Sport Évkönyvek (1993-2011), a Pannon Krónika (2010) és a Bács-Kiskun megye Búvársport története (1967-1998) kiadványokban. 1986-2003 között a Népsport, majd a Nemzeti Sport tudósítója voltam, jelenleg a hajramagyarok.hu Búvárúszás részét szerkesztem, valamint dolgozom a Bács-Kiskun Vármegye Búvársport története (2. kötet, 1999-2026) és a HÍRÖS Kecskeméti sportolók honlap szerkesztésén.

Kitüntetéseim és díjaim közé tartozik többek között: Életmű Díj (2023), Bay Béla Díj (2021), Magyar Bronz Érdemkereszt (2016), Búvár Világszövetség ezüst- és aranyérme (2004, 2011), Bács-Kiskun Megye Sportjáért Díj (2001), Kecskemét MJV Sportjáért Díj (1999), Bács-Kiskun megye legeredményesebb edzője (1997), Kecskemét MJV év edzője (1996-1998), Magyar Sportért Kitüntető Cím (1993), Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata (1989), HM Honvédelmi Érdemérem bronz és ezüst (1985, 1990) és Árvízvédelmi Érdemérem (1971).

Molnár H. Boglárkaújságíró, szerkesztő-riporter, Kecskemét

7. Magyar ismeretterjesztés és média kategória

Szolnokon születtem, egy politikai és etnikai üldöztetés elől Erdélyből Magyarországra disszidált művészházaspár második gyermekeként. Érettségi után a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, kommunikáció és médiatudomány szakon szereztem diplomát. Több mint tíz éve dolgozom a médiában. 2018 óta a Kecskeméti Televízió szerkesztő-riportereként és műsorvezetőjeként tevékenykedem, emellett a hírös.hu és a Kecskeméti Lapok újságírója, valamint az MTVA területi tudósítója vagyok. Riporteri munkámban az a legfontosabb, hogy a legkülönfélébb témákról és eseményekről is hitelesen és érvényesen tudjak beszámolni. Kulturális, társadalmi, tudományos vagy politikai kérdésekben is arra törekszem, hogy megtaláljam azokat az esszenciális elemeket, amelyek a szélesebb közönség figyelmét is felkeltik.

Három kecskeméti vonatkozású, nagy sikerű dokumentumfilmet készítettem már: a Kecskeméti kardok a helyi vívástörténet 180 évét dolgozza fel, az Egy felépített élet egy jászsági, ma Kecskeméten élő építész életét mutatja be, az idén pedig a „Kecskemét tett engem íróvá" - Jókai Mór a hírös városban című dokumentumfilmemet a Jókai 200 emlékév kapcsán készítettem el, amely kettős bemutatóval debütált és nagy sikert aratott.

A Petőfi200 Emlékév keretében több kisebb filmet is készítettem a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat felkérésére.

Olyan témákkal is foglalkozom, amelyekkel kevesen mernek. Az orosz-ukrán háború idején sem tétlenkedtem: a határon túli magyarok sorsát szívemen viselve 2022-ben dokumentumfilmet készítettem (Magyarok a prés alatt Kárpátalján) arról, hogyan vegzálják az ukránok a magyar közösségeket 2014 óta. A háború kirobbanását követően, 2022 szeptemberében Kárpátaljára utaztam, ahol több bűncselekményre is fényt derítettem. Emiatt három évre kitiltottak Ukrajnából. A Covid-időszakban pedig a vörös zónából tudósítottam.

Nem riadok meg semmilyen kihívástól: legyen árvíz, tűzvész, baleset, vihar, a földön, vízen vagy levegőben; akár véradás közben, jeges vízben, lóháton, kígyóval a nyakamban, térdig érő sárban vagy derékig érő vízben is végzem a munkámat eltántoríthatatlanul.

Szeptember 23-án egy csodálatos kislánynak adtam életet, aki új értelmet és örömet hozott a mindennapjaimba. Anyaként megtanultam még jobban értékelni az apró pillanatokat, az időt a családdal, és azt, milyen fontos az egyensúly a munka és a magánélet között. A családom inspirál, erőt ad, és motivál, hogy továbbra is szenvedéllyel, kitartással és elhivatottsággal végezzem a munkámat a médiában.