2014. - kategóriagyőztesek

Az együttes alapítója, művészeti vezetője és karnagya Dr. Kiss Katalin, egyetemi docens, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének tanára. A tagok létszáma jelenleg 15 fő, akik tevékenységüket kedvtelésből végzik, bár közülük számosan magasan képzett muzsikusok. A tagok többsége a kecskeméti Kodály Iskolában végezte zenei előtanulmányait. Az Ars Novából került ki számos nemzetközi hírnek örvendő énekes, mint pl. Vizin Viktória, Csereklyei Andrea.  Az együttes 1996 óta 12 nemzetközi versenyen indult el, összesen 26 díjat kapott. A világsikert 2008-ban a Grazban megrendezett 5. Kórusolimpia hozta el az együttes számára: két aranyéremmel és olimpiai bajnoki trófeával tért haza. 2014-ben a rigai 8. Kórusolimpián az Ars Nova ismét bizonyított, kategóriájában ismét olimpiai bajnoki címet és aranyérmet, a Kortárs zene kategóriában aranyérmet szerzett. Az együttes több mint 400 koncertet adott az elmúlt 23 évben.

1956-ban született a Jászberény és Szolnok közt található kicsiny faluban, Alattyánban. Már egészen kislánykorában elvarázsolta a színjátszás, mikor először látott színészeket a tévében, és maga is játszott társai számára. A Palotássy János zeneiskolában szolfézst, zongorát és éneket tanult, ám ezután mégis tanári pályára szeretett volna menni. Végül a szolnoki színházba jelentkezett statisztának, és innentől már nem volt megállás. Elvégezte a Színművészeti Főiskola operett-musical szakát, majd számos – elsősorban – zenés darabban játszott a Győri Nemzeti Színházban. Végül a Kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja lett. Legutóbbi szerepeiből: MARICA GRÓFNŐ (Bozsena hercegnő) - 2013/2014, MESEAUTÓ (Kerekes Anna, Szűcs titkárnője) - 2012/2013, DOCTOR HERZ (Mutter) - 2012/2013, Nemes Nagy Ágnes: BORS NÉNI (Bors néni) - 2012/2013.

Horváth Attila  1940-ben született Ungváron. 1945 után szülei falujába, Tassra költöztek.  Itt végezte el az általános iskolát, majd a kunszentmiklósi gimnáziumban érettségizett. 1958-59-ben a Dési-Huber Képzőművész Kör hallgatója volt. Mesterei: Gráber Margit, Tamás Ervin festőművészek voltak. A szobrászatot Laborcz Ferenc szobrász művész tanította. Ezt követően a szegedi Tanárképző Főiskolán  rajztanári diplomát szerezett.  40 évi rajztanári munkássága során nem csak tanított a tassi általános  iskolában és a kunszentmiklósi gimnáziumban, hanem, tevékenyen foglalkozott képzőművészeti alkotó munkával is.  Jelenleg is Tasson él, ahol több köztéri munkája található.  2014 áprilisában készült el a község névadója, Tas fejedelem szobra. Művészi munkásságát 1997-ben Pilinszky-díjjal jutalmazták.

A Kiskunfélegyházi Fúvószenekar tagjai Kiskunfélegyházán élnek és dolgoznak. Az együttes 1987-ben, mint Ifjúsági Fúvószenekar alakult a Városi Zeneiskolában. A zenekar létszáma 50-55 fő, akik az iskola jelenlegi és volt növendékei. Amatőr zenészek, de közülük többen választották hívatásuknak a zenei pályát, így művészdiplomájuk megszerzése után aktív zenészek, illetve az iskola tanárai. Időközben az ifjúsági zenekar Koncert Fúvószenekarrá fejlődött, mára országos és nemzetközi hírű együttessé vált. Több nemzetközi verseny győztese, fesztivál díjasa, ezáltal sok nemzetközi kapcsolatot ápol. Legfőbb feladatuknak a magyar fúvószenekari kultúra ápolását, megismertetését és hazánk legmagasabb fokú zenei képviseletét tartják. Repertoárjuk széleskörű, a fúvószenekari irodalom valamennyi stílusát játsszák. Nagy gondot fordítanak a magyar és külföldi kortárs zeneszerzők műveinek bemutatására. Kiemelt szerepet vállalnak Kiskunfélegyháza és tágabb környezetük kulturális életében. Fellépnek társadalmi eseményeken, rendezvényeken, önálló hangversenyeket, bemutatókat szerveznek. Több alkalommal szerepeltek a Magyar Rádióban és Televízióban.

2001-ben Szente Alfonz Gergely vezetésével szerveződött újra a helyi fúvószenekar, melynek szakmai hátterét a helyi zeneiskola biztosítja. Azóta a megyei és országos fesztiválok, versenyek rendszeres résztvevői. 2010-ben az országos minősítő versenyen koncertfúvós kategóriában kiemelt arany minősítést kaptak. Szerepeltek 2010-ben a Nemzeti Vágtán is. Két éve a bácsalmási német nemzetiségi tánccsoport állandó kísérői. Felléptek Újvidéken és a németországi Backnangban is. 2014-ben elnyerték Bács-Kiskun megye Művészeti Díját.

1971-ben Izsákon született és azóta is itt él. Másfél évtizede választotta hivatásául a festészetet. A szüleinek köszönhetően, már kisgyerekkorában sok időt tölthetett a természetben. Az alkotás nyújtotta öröm, az állandó fejlődés lehetősége és nem utolsósorban a megújulás hajtóereje hívta e művészeti ághoz. Legkedvesebb témája a magyar táj ábrázolása, a mikrokörnyezet bemutatása. Németh Ferenc megküzdött a pályára kerüléssel, megküzdött a szakmatechnikai és szemléleti kihívásaival. Mára már elmondható, hogy önállóhangú festő, aki a táj gyönyörűségében szemet és lelket gyönyörködtető lényeget lát, olyat, amelynek megörökítésével üzenni tud az embereknek.

Közel két évtizede él és dolgozik Kecskeméten. Ez idő alatt folyamatosan dolgozott újságíróként, majd szerkesztőként a Petőfi Lapkiadónál. Jelenleg a kiadó felelős szerkesztője. Munkássága alatt folyamatosan írt a kiadó által megjelentetett termékekbe. Cikkei, publicisztikái megyeszerte ismertté tették. Az olvasók nap mint nap találkozhatnak írásaival jelenleg is, főként a Petőfi Népe hasábjain. Az elmúlt években megjelent sajátos látásmódú és humorú publicisztikái, jegyzetei, kommentárjai megbízható minőséget, irodalmi értéket képviselnek.

35 évig tanított a Katona gimnáziumban, irodalmár, helytörténész. Elnöke a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kecskeméti Szervezetének. Az Okos, mint a kecskeméti szélmalom című kötetében kecskeméti és Kecskemét környéki szólásokat gyűjtött össze. Ennek most készül a második kötete. Szintén a második kötetén dolgozik a magyar katonadal gyűjteménynek. Katona voltam Debrecenben 1956-ban című könyvében a 75 éves szerző 1956-os emlékeit írta meg.

Kecskeméten született 1994-ben, a színjátszással is szülővárosában ismerkedett meg bábjátékosként. A képernyőn 2006-ban tűnt fel, mint a Kecskeméti televízió műsorvezetője. 2009 óta a Jóban Rosszban tv-sorozat állandó szereplője, közel háromezer jelenetben szerepelt. 2013-ban rádiós műsorvezetőként és humoristaként is kipróbálta magát. A színjátszás mellett  a saját ötletén alapuló "45 perc másképp" kampány keretében járja az országot. Rendhagyó osztályfőnöki órákon beszélget a tanulókkal a média és a filmezés világáról.

Fiatal keramikus tervezőként a világon egyedülálló ékszerek családját hozta létre, a porcelánt egy egészen új, más megközelítéssel formálja. Sütő Erika porcelántervező művész 2010-ben kezdett porcelánékszerek tervezésével foglalkozni a Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj keretében. Ennek hatására hozta létre saját fejlesztésű, a világon egyedülálló technikával kialakított, új generációs porcelán ékszereit, amiket OKAPI márkanévre keresztelt. Egyediség, személyesség, időtlen elegancia, kifinomult design, valódi értékek. A tervező szerint egy ékszer nemcsak dekoratív tárgy lehet, hanem akár egy kis méretre redukált művészeti alkotás, amely kifejezőeszköze lehet viselője személyiségének. Ebben a felfogásban születnek meg a félreismerhetetlen OKAPI ékszerek, melyek  minden darabja kézzel készül, saját karakterrel rendelkezik, üzenetet hordoz. Mesterségbeli tudás és az innovatív megoldások iránti igény ideális egyensúlyban öltenek testet bennük. A tervező tárgyaiban a felhasználóval való személyes viszony kialakítására, valamint hangulatteremtésre törekszik. Saját vállalkozása mellett a Hollóházi Porcelángyár külső tervezőjeként is dolgozik.

Kecskeméten született 1993-ban. Itt szerzett cukrász képesítést 2012-ben a Széchenyi István Vendéglátóipari Szakközépiskolában. A Jakó Cukrászdában kezdett dolgozni, ahol feladatai közé tartozik alkalmi dísztorták és desszertek készítése. 2011 óta rendszeresen szerepel országos és nemzetközi cukrász versenyeken. Első sikereit tanulói és tehetségkutató versenyeken érte el. 2014-ben részt vehetett a Taipei-ben rendezett junior cukrász világbajnokságon. Nyolcadik helyezett lett, az európai indulók közül pedig a harmadik legjobb. A művészi karamellezés területén a legsikeresebb ifjú hazai cukrász, aki a nemzetközi erőpróbákon is megállja a helyét.

Kecskeméten született 1974-ben, majd szülővárosában, az akkor újonnan épült Bolyai János Gimnázium elsőként létrehozott sportosztályába járt. Már 16 évesen bekerült a felnőtt válogatottba, 110-szeres válogatott lett. A PVSK, illetve a MiZo-Pécsi VSK játékosa volt 2001-es visszavonulásáig. Több mint tíz éve létrehozta a Zsolnay Gyöngyi Kosárlabda Sporttábort. Irányításával már több száz gyermek választotta ezt a gyönyörű sportágat. Amellett, hogy Gyöngyi négyszeres magyar bajnok és négyszeres Magyar Kupa-győztes, kétdiplomás sportpedagógus is, úgyhogy a gyermekek a legjobb kezekbe kerülnek. Nevéhez fűződik a Dobd a kosárba! című könyv, mellyel magyar gyerekek most először foghatnak a kezükbe egy átfogó kosárlabdakönyvet, amely több mint 100 rajzzal, 30 szakmai ábrával, közel félezer gyakorlattal és játékkal valódi kosárlabda-biblia.