Bács-Kiskun Vármegyei Prima Díj

Török László "Dafti"költő, magyartanár, drámapedagógus, Szabadszállás

1. Magyar irodalom kategória

Tanári, költői létem ars poeticáját szívem szerint sűríti négy szóba Fodor Ákos élet- és „alaptanterve”: „Fölmutatok, nem oktatok. Kínálok, nem unszolok.” Versekben, prózai jegyzetekben,  gyermekszínjátszó darabokban, szakmai tárgyú írásokban, költészet napi szertartásjátékokban, különböző publikációkban, vagy a számvetés-szerű FIÓK(A)VERSEK és  betű rendben című köteteimben.

Találkozásokra hívom tanítványaimat, egyetemi szakdolgozatom jegyében is: „Találkozások a verssel”. Kreatív találkozásokra, hexameterek, haikuk, parafrázisok sodrásában, hogy ők is élvezhessék a kortárs és a holt költők társaságát.

„Bóbita, Bóbita alszik, / a ledek pirosra váltva, / az álom analóg élet, / a lét egy dióda álma.” ( T.L.D.) Csokonai-díjjal, gyémánt oklevéllel elismert gyermekszínjátszói negyedszázadom Lajtorja csoportjainak pólóján is egy halhatatlan Weöres Sándor-i sor az iránytű-üzenet: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

Károly KatalinKecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője, énekművész, Kecskemét

2. Magyar színház-, film- és táncművészet kategória

Prima Díj 2023 nyertese

Károly Katalin vagyok, 2009 óta a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője, énekművész.

Először zongora-magánének főszakon tanultam, magánének kamaraművészi diplomát szereztem, majd oratórium-dalének mesterszakon végeztem. A Budapesti Operettszínház vezető korrepetitora lettem, majd a Nemzeti Színház zenei munkatársa, a Pesti Magyar Színház Színiakadémiájának tanára, a Magyar Televízió Társulat című tehetségkutató műsorának zenei vezetője, és a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának tanára.

Énekművészként opera, oratórium, operett, musical előadások szólistája. 2015-ben Magyar Ezüst Érdemkereszttel díjaztak.

Kecskemét inspiráló szakmai és emberi közeg. Mélyen hiszem, hogy a színház és a zene testet-lelket gyógyító erővel bír. Az életemet ennek szenteltem.

B. Boros Ilona textilművész, Kecel

3. Magyar képző- és iparművészet kategória

„B. Boros Ilona szülővárosában - Kecskeméten született, a Mátis Kálmán vezette szakkörben kezdett el a képzőművészettel ismerkedni. Tanulmányait 1957-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán fejezte be.

Nyugdíjazásáig Kecelen tanított. Erőteljes kölcsönhatás alakult ki pedagógiai munkálkodása és egyéni alkotótevékeny-sége között. A kézi hímzés lett a vezető műfaja.

Korai alkotói periódusában tetten érhető – tematikai és szemlélet szempontjából – a gyermekvilág hatása. A népművészet a legösztönzőbb forrása. A „forrásban” nem a felületet, nem a külső-séget vizsgálja, hanem az ősi jelekben, jelrendszerekben kifejeződő szemléletre, a vizuális megjelenésre koncentrál.

Elemzésében a népművészet konstruktív jellegét ragadja meg, értelmezi szerkezetét, tanulmányozza egységlátását. A forma, a kompozíció átalakul minőséggé.

Ezekben a tükörképszerkezetekben az ellentétes pólusokon jelenik meg a lent és a fent, a baloldalnak megfelelő jobb, a nappal és az éjszaka, stb., tehát a Nagy Egész együtt. Nem alá- és fölérendelés, hanem a mellérendelés érvényesül.

B. Boros Ilona művészete egységes, egész. Magas hőfokon megjelenő szín és forma poézis.

A színek a felszíni játék mögé rejtőznek, és nagyobb formatételekben jelentkeznek. A belső fénytől megvilágított szépségük az időtlen ideál örök harmóniáját, változatlan varázsát sugározzák. Érzelmi gazdagsággal, emberi-alkotói hitelességgel megoldott életmű.”

(Bánszky Pál. művészettörténész)

Dr. Filus Erika muzeológus, múzeumigazgató, Kiskőrös

4. Magyar tudomány kategória

Prima Díj 2023 nyertese

A Szegedi Tudományegyetemen diplomáztam néprajz és magyar szakos bölcsészként, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktoráltam A kiskőrösi viselet változása témában.

Jelenleg a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatójaként dolgozom, tagja vagyok a Kiskőrös Petőfi 200 Emlékbizottságnak, a Szivárvány Szlovák Táncegyüttesnek és a Kiskőrösi „Gondűző” Borlovagrendnek.

Rendszeresen részt veszek irodalmi, néprajzi és múzeumi tematikájú konferenciákon, kerekasztal beszélgetéseken. Publikációim a Petőfi-bicentenáriumhoz, a kiskőrösi szlovákság kultúrájához és a múzeumi tevékenységhez kapcsolódnak.

Munkámra nem elvégzendő feladatként tekintek, hanem egy olyan küldetésre, amit csak alázattal, teljes odaadással lehet végezni. Hitvallásom szerint annak, aki ma kulturális-tudományos területen tevékenykedik, a teljes lényét bele kell adnia annak érdekében, hogy a múltból építkezve a jelenben alkothasson, és a jövő számára készítsen maradandó éréket. 

Huszár Ildikó "Pötyi néni" koreográfus, táncpedagógus, Kecskemét

5. Magyar oktatás és köznevelés kategória

10 évesen már tudtam, hogy gyerekekkel akarok foglalkozni. Köztük érzem legjobban magam, akik még őszinte szívvel nyílnak a világra és ezt az optimizmust viszem és sugárzom tovább, mint egy adó-vevő.

Első diplomám óvodapedagógus, pályafutásomat óvónőként kezdtem. Majd 1993-ban megnyertem gyermekeim apukájával a Ki Mit Tud? magyar televíziós vetélkedőt. Ezután hullámként söpört végig a "Tánc" az életemen, ami a mai napig tart.

Megkaptam a hivatásos táncos-működési engedélyt, ’94-ben IDO szövetségnél világbajnokok lettünk párommal Varga Attilával, majd ’94-95-ben Európa Bajnokok, Világkupa győztesek és elnyertük az Euro Trófeát is. 

Magyar Televíziós műsorban megnyertük a "Csodabogarak"-vetélkedőt, a Leg-Leg-Leg-műsort, amit Rózsa György vezetett. 

Négy fiúgyermek anyukája vagyok. Kettő fiam hivatásos táncművész, kettő pedig táncoktató. 

Magyar Táncpedagógusok díjaztak, mint táncpedagógust Nívó-díjjal, majd 2017-ben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével tiszteltek meg és 2023-ban a Magyar Divat és Sporttánc Szövetség a "Sporttáncok Mestere" címet adományozta számomra. 

Szívembe zártam, hogy taníthattam a Kodály Intézet Néptánc szakán. Számos verseny eredményt, mosolyt-könnyeket élhettem át az én nagy Családommal a Grapevine Show Dance Clubbal, ami az idén ünnepli 30. évét.

Babinszky Tünde okl. építésztervező szakmérnök, Kecskemét

6. Magyar építészet kategória

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elmondhatom: a hivatásom a szenvedélyem. Pályafutásom során több ciklusban részt vettem az Építész Kamara Bács-Kiskun Vármegyei elnökségének munkájában, és jelenleg, az Építész Kamara országos elnökségének tagja is vagyok. Sokféle épületet terveztem, a családi házaktól ipari és középületekig, sőt lehetőségem adódott olyan, – egy kicsit a szakmai kereteken túlmutató – tervezési munkákba is belekóstolni, még ha csak pályázati szinten is, mint egy úszó szállodahajó, vagy egy vadvízi evezős pálya kialakítása, melyek igazán izgalmas kihívást jelentettek számomra. Az utóbbi években sok más kollégámmal együtt főként óvodákat és bölcsődéket terveztem, melyeket édesanyaként különösen nagy örömmel valósítottam meg. 2012-ben a Kerekegyházára tervezett bölcsődém elnyerte az „Év háza” díjat Bács-Kiskun megyében, majd 2022-ben „Bács-Kiskun Megye Építészetéért” díjat kapott az általam tervezett felsőlajosi óvoda bővítés. 

Számomra a tervezés nem csak műszaki tudomány, hanem boldog ábrándozás. Szeretnék az épületeimmel örömet okozni azoknak, akik használják, hiszen a körülöttünk lévő világ meghatározza pillanatnyi hangulatunkat, hosszútávon pedig befolyásolja életminőségünket. Igyekszem segítségére lenni az építés folyamatában is, mind a leendő tulajdonosoknak, mind a kivitelezőknek, hogy végső soron ne a konfliktusokkal teli küzdelmet, hanem a szép és élvezhető környezet létrehozásának folyamatát és maradandó értéket jelentsen az épület számukra is.

Olyan tereket alkotni, melyekben az emberek jól érzik magukat, csak akkor lehet, ha a tervezés minden pillanatát áthatja a szeretet és az alázat, mellyel a tervező viszonyul az általa létrehozandó valósághoz.

Noszlopy Nagy Miklós újságíró, a Keol.hu Kecskemét Online hírportál tulajdonos-főszerkesztője, Kecskemét

7. Magyar ismeretterjesztés és média kategória

Budapesten született és az érettségit követően költözött Kecskemétre, ahol műszaki diplomát szerzett a GAMF-on. Harmincévesen lett újságíró egy Kecskeméten megjelenő havilapnál. 

A Petőfi Népéhez 1989-ben került és elsősorban bűnügyi cikkek írása volt a feladata 1996-ig. Az ezen a területen elért bravúrjaira figyeltek fel a Budapesten megjelenő Mai Nap bulvárlapnál, ahol külsős újságíróként folytatta a munkáját.

2011-ig tucatnyi Budapesten, illetve vidéken megjelenő lapnak dolgozott külsős munkatársként: Magyar Nemzet, Népszabadság, Színes Mai Lap, Bors, Blikk, Szép Házak Magazin, Sikeres Nők Lapja, Kecskeméti Lapok, Havária Press, Pandúr Magazin. Több éven keresztül volt a Magyar Távirati Iroda Bács-Kiskun megyei fotósa, és szerkesztő a Kecskeméti Televíziónál.

2014-ben indította el saját vállalkozásaként a Keol.hu Kecskemét Online hírportált, amit felesége és külsős fotósok bevonásával készít. Noszlopy Nagy Miklós a kecskeméti média meghatározó szereplője, amit az általa szerkesztett, objektív, tényszerű, az eseményeket gyorsan követő hírportállal ért el.

Szabó István a Kecskeméti TE vezetőedzője, Kecskemét

9. Magyar sport kategória

Prima Díj 2023 nyertese

1967-ben születtem Kecskeméten, itt kezdtem meg sportolói pályafutásomat is a Kecskeméti TE színeiben. Játékosként az NB II.-ig jutottam, az edzői pályába igen korán belekezdtem. A Kecskeméti TE utánpótlás és tartalékcsapatait végig járva, 2010-ben az NB I.-es együttes pályaedzője lettem, 2011-ben már részese voltam a klub Magyar Kupa diadalának. 2012-ben kaptam először vezetőedzői megbízatást, a bajnokságban ötödik helyen végeztünk akkor. Kecskeméttől távol is kipróbáltam magam, több klubnál és több osztályban, szakmai fejlődésem szempontjából ezeket az állomásokat nagyon fontosnak tartom. Szép időszakot töltöttem Pakson és Cegléden, büszke vagyok a Kiskunfélegyházával és a Tiszakécskével nyert bajnoki címekre, a Dabassal megszerzett bronzéremre is. Kecskemét volt mindig is a szívem csücske, így gondolkodás nélkül tértem vissza a KTE hívó szavára 2021 nyarán. Álomszerű, hogy azóta feljutottunk az élvonalba, az NB I.-ben pedig ezüstérmesek lettünk. Tradicionális sportcsalád a miénk, mely ezer szállal kötődik ehhez a klubhoz, mindhárom fiam részese volt valamely fontos sikernek lila-fehérben. Tamás az NB II.-es bajnoki címnek, Dávid a megye I.-es bajnoki címnek, míg Bence a legfrissebb NB I.-es ezüstéremnek. Büszke vagyok arra is, hogy szurkolók és a szakma képviselői is az év edzőjének választottak meg a történelmi sikert követően munkám elismeréseként. Ez is arra ösztönöz, hogy a továbbiakban is még sokáig Kecskemét labdarúgásáért tegyek, hiszen mindig is ez volt a fő mozgatórugóm. 

Sikerei: 

2009: NB III. bajnoki bronzérem (Kecskeméti TE) 

2011: Magyar Kupa aranyérem (Kecskeméti TE), Szuperkupa ezüstérem (Kecskeméti TE) 

2012: NB I. bajnoki ötödik hely, Ligakupa ezüstérem (Kecskeméti TE) 

2016: Megyei I. osztály bajnoki aranyérem (Kiskunfélegyháza) 

2018: NB III. bajnoki aranyérem (Tiszakécske) 

2021: NB III. bajnoki bronzérem (Dabas) 

2022: NB II. bajnoki ezüstérem (Kecskeméti TE) 

2023: NB I. bajnoki ezüstérem (Kecskeméti TE) 

2023-ban az év edzője (MLSZ, HLSZ, NB1.hu) 

Ballószögi Kincsecskék néptánccsoport, Ballószög

8. Magyar népművészet és közművelődés kategória

Prima Közönségdíj 2023 nyertese

A Ballószögi Kincsecskék 2010 októberében alakult 7 fővel. 

A kitartó munkának köszönhetően jelenleg 120 fő táncol heti rendszerességgel, a különböző gyermek és ifjúsági korcsoportokban. 

A tánc, a ritmus, és a dal harmóniájának varázsa segíti a munkánkat, de fontos a családi indíttatás, mely értéknek tekinti hagyományainkat.

A próbákon a mozgásos játékok és a magyar néptánc által egy komplex mozgásfejlesztésben részesülnek a gyerekek, amit a későbbiekben iskolai megjelenésükben, magabiztos fellépésükben is kamatoztathatnak.

A Ballószögi Kincsecskék szép számmal kap felkérést fellépésekre, amik ”szellemi készenlétet” igényelnek. Fejben, lábban, szívben kell tudni a koreográfiáikat.

Célkitűzéseink:

A Kárpát – medence zene – és tánchagyományainak tovább éltetése, megőrzése.

A népi gyermekjátékokban rejlő ősi tudás továbbadása, mely egy híd építése a múlt és a jövő közé.

Annak elősegítése, hogy a megszerzett ”játéktárat” a gyermekek, mint élő hagyományt hordozzák magukban.

A közösség megtartó erejének ösztönzése, melyben a családoknak kiemelkedően fontos szerep jut.

Nekünk a néptánc, a közösségi létezésünknek erőt adót tényező, ami biztat a közösség gondjaiban való teremtő részvételre.

Szalai Éva zongoraművész, Kiskőrös

10. Magyar zeneművészet kategória

Szalai Éva zongoraművész „játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá” – nyilatkozta róla Dmitri Bashkirov, egykori professzora a madridi Zsófia Királyné Zeneakadémián.

Zenei tanulmányait Kiskőrösön kezdte Dr. Pethő István növendékeként, majd később a kecskeméti Kodály Iskolában Radványi Mária tanította zongorázni. Az Országos Szakközépiskolai Zongoraverseny Nagydíja (2005) után több nemzetközi zongoraverseny első díját is elhozta (Adilia Alieva Nemzetközi Zongoraverseny, 2008 – Franciaország, Alain Marinaro Nemzetközi Zongoraverseny, 2010 – Franciaország és Semper Music Nemzetközi Zongoraverseny, 2016 – Olaszország). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kitüntetéssel diplomázott, továbbá a madridi Zsófia Királyné Zeneakadémián is tanult két évig, majd a hágai Királyi Konzervatóriumban szerzett mesterdiplomát. A budapesti Zeneakadémián frissen elkészült doktori disszertációja Alfred Cortot francia zongoraművész Chopin-interpretációját dolgozza fel.

Hazánkon kívül fellépett Európa számos országában, az Amerikai Egyesült Államokban, Chilében és Izraelben. Játékát Őfelsége Vilmos Sándor holland király és családja jelenlétében is hallhatta a közönség Jaime de Bourbon de Parme királyi herceg esküvőjén. Szólistaként Bach, Mozart, Beethoven, Chopin, Liszt és Rachmaninov zongoraversenyeit adta elő, kamarapartnerei voltak többek között az Accord Quartet, a Matangi Quartet, Karasszon Eszter, Miranda Liu és a Kossuth-díjas Keller András is. Számos kortárs mű ősbemutatója fűződik a nevéhez; férjével, Tóth Endre zenetörténésszel együtt pedig rendszeresen tartanak ismeretterjesztő zenés esteket magyar és külföldi közönség számára.

Folyamatos és elkötelezett zongoraművészi tevékenysége mellett a nyelvek is érdeklik: öt idegen nyelven beszél folyékonyan, a számítógépes programnyelveket használva pedig szoftvermérnökként is dolgozik.